A Felvilágosodás mint a történelem bullshitje

 

A Felvilágosodásról azt mondják, azt tanították, hogy az az emberiség egyik leghaladóbb szellemi forradalma volt, aminek nyomán az kiszabadult az irracionalizmus fogságából, új – szabadabb – társadalmi rendszereket alakított ki, és a tudomány széles körű alkalmazásával magasabb életszínvonalra jutott.

A gondolkodás egyik trendje manapság a szkepszis modern változata. Én nem tartozok a szkeptikusok közé, de tudok élni a módszerrel. Ehhez eszközeim a józan ész, a történelem tanulságai és a személyes megfigyelések. Ezek alapján elemzem a felvilágosodás alaptéziseit:

I. Merj gondolkodni!

Ezt lehet haladó gondolatnak tekinteni. Minden elnyomó társadalomban haladó gondolat, és az elnyomó kultúrákban is az. Elnyomó kultúrán nemcsak a diktatúrák légkörét értem, hanem az européer társadalmakban kiépített, az állampolgárok elméjében elültetett gondolati mintákat, szokásokat, és viselkedési kliséket is. Hogy világosabb legyen, például arra gondolok, hogy az ilyen társadalmakban nagy bizalmat élveznek a nagy ismertséggel rendelkező, általában nagy vagy multicégek, ezért azok úgy adhatnak el silány minőségű, vagy akár egészségkárosító árukat, hogy a tömegnek eszébe sem jut, hogy becsapják.

A gondolkodás, és a józan ész gyakran határt képez az élet és a halál között. Ha az élelmiszeripari termékek megválogatását tekintjük, akkor biztosan

II. A világ megismerhető

Válaszom: NEM AZ.

Mégpedig két okból nem:

1. A világ elvi okból nem ismerhető meg. Még soha nem állt rendelkezésünkre sem olyan tudás, sem olyan technológia, ami a teljes megismerést lehetővé tette volna. Nem ismerjük sem a gondolkodás, sem a technika végső határait, de józan dolog azt feltételezni, hogy nem fog rendelkezésünkre állni egyikből sem olyan fejlettségű, amivel mindent megismerhetnénk.

Ha ez az érv nem lenne elég meggyőző, vegyük figyelembe, hogy a világ teljes megismeréséhez vissza kellene mennünk a múltba. Annyiszor, ahányszor kétely vagy újabb kérdés merülne fel azzal kapcsolatban. Még ha képesek lennénk is korlátlan időutazásra, a múlt teljességét nem tudnánk lefedni. Csak szemelvényeket kapnánk belőle.

2. Elvileg megismerhető – de olyan mélységei vannak, hogy soha nem fogunk a végére jutni. A XIX. század végén is voltak olyan hangok, hogy ami tudható a világról, azt már tudjuk. Neumann János előtt évtizedekkel. Na erről ennyit…

III.  A természetben vannak elrejtve a társadalom és gondolkodás törvényei.

Válaszaim:

1. Az ember nem állat. Összehasonlíthatatlanul magasabb minőséggel és képességekkel bír. Ezért az állatvilágban érvényes szabályok az emberi kultúrára nem vetíthetők ki.

2. A természet nem tanít minket gondolkodni. A gondolkodás az ember sajátja. A természet nem gondolkodik. Mi igen.

IV. A tudás forrása a megfigyelés és a tapasztalat

Válaszaim:

Van olyan tudás, amit valóban így lehet megszerezni. De vannak másféle ismeretek is. Pl:

  • intuíció – olyan tudás, ami nem gondolkodás nyomán jön létre. Csak „jön”
  • kinyilatkoztatás: külső, ember feletti forrásból származó információk

V. Magasztos erkölcsi nézeteket hirdet: Jóság, Igazság, Testvériség (pontosabban: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség)

Ezek homályos, naiv, gyermeteg elvek. Először is definiálni kellene, mit kellene ezeken érteni.

Azután megcáfolom őket 🙂

VI. Az emberi jellem nevelés kérdése. Az emberi jellem születésénél fogva jó, bűnös elemeket a megromlott társadalom táplál az emberi lélekbe

Ilyet csak olyan emberek tudnak mondani, akik nem láttak még közelről kisgyereket. Kiköpi a bébipapit, földhöz vágja a tányért, terrorizálja a kistestvérét, irigyli a szülő figyelmét a testvéreitől, megeszi az összes édességet és nem hagy a testvérének stb. Ezeket nem tanulja, hanem zsigerből jönnek. Ostobaság azt állítani, hogy az ember alapvetően jó. A megfigyelések az ellenkezőjét bizonyítják. enlightenment

Továbbá, ha az ember alapvetően jó lenne, mármint mindenki, akkor hogy jöhetne létre ‘megromlott társadalom’? Nyilván sehogy – tehát a jó ember és a megromlott társadalom párhuzamos létezése paradoxon.

V. Az egyén és közösség érdeke összehangolható

Nyilván. Ez – változó mértékben – a közösségekben megvalósul. Különben senki nem akarna a közösség tagja lenni, vagy maradni.

VI. Minden vétek és bűn a tudatlanságból ered

Ez értelmezhetetlen.

Másrészt, ha az ember alapvetően jó, akkor a tudatlanság állapotában is jónak kell lennie. És ha valaki jó, akkor nem követ el bűnöket és vétkeket.

VII. A munka mindenki számára erkölcsi követelmény

Ezt ki mondja, és honnan eredezteti?

Mi találtuk ki a munkát? Nem csak úgy ‘lett’, és később megneveztük, körülírtuk?

VIII. Teljes optimizmus jellemzi: az igazság megismerését követi a megvalósítás

Ez badarság. A világ, és a mi országunk is, tele van csalókkal. Olyanokkal, akik lógnak munkaidőben. Akik magáncélra használják a céges telefont. Akik a közpénzt a saját számlájukra irányítják. Akik pénzért cserébe egy adott pályázatot kiáltanak ki győztesnek. Ezeket egy szóval kifejezve korrupciónak nevezzük.

A korrupt ember teljesen tisztában van azzal, hogy olyat csinál, amit az erkölcs, vagy a szabályok tiltanak. Az IGAZSÁG ismeretében követi el a tettet, az igazsággal szemben. Számtalanszor, akár évtizedeken át. Szó sincs arról, hogy az igazság ismeretét annak megvalósítása követné.

IX. Az alapvető polgári jogokat követelik és küzdenek értük. Ilyen jogok: törvény előtti egyenlőség, szólás-, gondolat-, sajtószabadság, szabad tulajdonbirtoklás

Az itt szereplő jogok csak szemezgetések.1)https://hu.wikipedia.org/wiki/Felvilágosodás#A_felvilágosodás_legfontosabb_gondolatai Például: hiányzik a legfontosabb jog említése: a jog az élethez.

Az alapvető emberi jogok megfogalmazása nagyon hasznos. De szó sincs arról, hogy ezeket a felvilágosodás szülte. Már sokkal korábban léteztek.

X. Legfontosabb politikai nézetük: Mindenfajta társadalmi rendszer az emberek megállapodásának eredménye: ezért megváltoztatható

Ezzel nem vitatkoznék. A múlt ebben jó tanítómester lehet.

XI. Minden felvilágosodott gondolkodó egyetért abban, hogy, a feudalizmus az emberek közötti egyenlőtlenség rendszere, ezért mindegyikük szükségesnek tartotta a megváltoztatását, a változás mértékét és módját különbözőképpen állapítják meg

Mivel a felvilágosodás középkor végének szellemi forradalmi irányzata, az éppen aktuális társadalmi berendezkedést tartja rossznak. Ha a képviselői ma élnének, valószínűleg a mai társadalmakkal szemben is megfogalmaznák a forradalmi kiáltványaikat.

 

Összegezve

A Felvilágosodás itt felsorolt vázlatpontjainak jó része a józan ész és egészséges ismeretek birtokában csípőből cáfolható. Érdemes tehát távolságot tartani – ne fogadjunk el automatikusan olyan véleményeket, amikkel szembesülünk, legyen az akár msok magánvéleménye, akár tananyag.

Hagyj üzenetet

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!

Jegyzetek   [ + ]