Otthon, édes otthon – mármint kinek?

 

Az alábbi történet nagyon tanulságos. Nemcsak annak, akivel megesett, mivel az okos ember a más kárán (is) tanul. Ha nem szeretnél hasonlóan járni, ne vegyél lakást… ööö inkább ne legyél túl jóhiszemű:

“Tegnap végre hivatalosan visszaszereztük a lakásunkat a tavasz óta nem fizető, jogcím nélküli lakáshasználónktól. Maga az ingatlan egyébként lassan két hete üres volt, de nem mertünk bemenni és zárat cserélni, míg az ügyvédünk el nem intézte a hivatalos birtokátvételt. A másik fél persze mindent elkövetett, hogy ez minél nehézkesebben menjen, de most végre itt vagyunk… Tavaly nyáron egy tip-top, frissen festett lakást adtunk át nekik, amikor kivették, most visszakaptunk egy cigarettabűzös, nem tudjátok elképzelni, hogy milyen szinten mocskos, lelakott ingatlant, ami legalább újra a miénk, jogilag is mi vagyunk birtokon belül és végre előre nézhetünk. Kezdődhet a renoválás, a festés. A teljes kár, ami keletkezett az elmaradt bérleti díjakkal, a be nem fizetett rezsikkel és a lakásban lévő mocsokkal, úgy egymillió forint. És még szerencsés vagyok, hogy “csak” ennyi, mert akinek nincs közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződése, az másfél-két évet pereskedhet, mire visszakerül hozzá a birtokviszony. Ugyanakkor az én volt lakásfoglalóimat nem a közjegyzői okirat “tette ki”, arra, hogy a végrehajtó ténylegesen is bekopogtasson hozzájuk és kitessékelje őket, még hónapokat várhattam volna.

Mi a megoldás?

Ne kerüljetek soha hasonló helyzetbe az életben, de ha mégis ez történne, az önkényes lakásfoglaló eltávolítását illetően szeretnék adni Nektek néhány tanácsot:

1. Ha van közjegyzői okiratotok, azzal ne a közjegyzőhöz menjetek végrehajtási záradékot kérni, hanem egyenesen a bíróságra. Méghozzá amilyen gyorsan csak lehet! A szerződés lejárta utáni 60. napig kérvényezhetitek a lakás rendkívüli kiürítését, amelyről 5 munkanap alatt dönt a bíróság. Ennek a kérelemnek helyt adnak, és soronkívüli végrehajtás keretében 3 napon belül kiteszik a jogcím nélküli lakáshasználót.

2. Az 1-es pontban lévő lehetőségről mi lecsúsztunk, és maradt a hónapokig tartó végrehajtási eljárás. Miért? Mert túlságosan jóhiszemű voltam, és hagytam magam sokáig hitegetni, hogy megadják a tartozást. Miközben ők végig azon dolgoztak a “kedves” ügyvédjükkel, hogy húzzák az időt, leteljen a szerződés lejártától számított 60 nap, az okirat veszítse hatályát, és már csak polgári perrel tudjam őket 1,5-2 év alatt kitenni.

3. Ha van szerződés (és legyen, lehetőleg ügyvéd, még jobb, ha közjegyző előtt kötött!), nagyon fontos, hogy azt az utolsó apró momentumig tartsátok és tartassátok is be. Ha ott banki átutalással kértétek a bérleti díjat/rezsit, ne fogadjatok el készpénzt. Ha a bérlők azt mondják, bíznak bennetek, nem kell bemutatni a rezsicsekkeket, csak a fizetni valókat írjátok meg, akkor is küldjétek át nekik a szolgáltatói számlákat. Sok-sok ilyen apróság van, amit később ellenetek fordíthatnak. Engem ez alapján vádoltak meg azzal, hogy átvertem őket a rezsidíjakkal (NEM!!!)
(Idézem: „Jaj, Kittike, én nem értek az e-mailhez, csak a végösszegeket küldjed Facebook-chaten, jó, szívem?” Ha csak eszembe jut ez a mondata, elkap a hányinger. Így utólag. Ha valaki éppen eszik, bocs.)

4. Nagyon fontos az is, hogy tartsátok és tartassátok be a szerződésben szereplő határidőket a fizetést illetően. Az én volt bérlőim először „csak” két hetet csúsztak, majd hármat, végül pedig soha többé nem fizettek semmit sem. Ha nem teljesítenek határidőre, 8 napon belül menjen a felszólítás, a tárgyhó utolsó napjával pedig a felmondás. Ez nem kegyetlenség, hanem a jog betartása. Ha nem élünk azonnal a jog biztosította eszközökkel, azok egész egyszerűen elvesznek. Minden pontban cselekedjünk a szerződés szerint, ez szentírás, hogy később ne legyen baj!

5. Fizetési felszólítást, felmondást csak és kizárólag postai, tértivevényes levélben küldjünk, így szabályos és így tekinthető kézbesítettnek. Ha ez elmaradt, indítsunk postai tudakozványt, melynek során kiderül, átvették-e és ha igen, ki vette át a felmondást tartalmazó levelünket. Ez akkor válik nagyon fontossá, ha a másik fél vitatja a felmondásunk jogszerűségét.

Ezen felül, amit még tehetünk (És valójában tényleg nem tudom, minek köszönhetően ürült ki a lakásom, mert a következő dolgok egy időben történtek):
– Kisebb magánnyomozást indítottam és kiderítettem a lakásfoglalókról, hogy korábban volt dolguk a törvénnyel, más albérletből is hasonló körülmények között távoztak és ugyancsak van „vaj a fülük mögött”, ahogy szokták mondani. Amikor az ügyvédjük nagyon felidegesített a hetek óta tartó alaptalan és minden bizonyítékot nélkülöző vádaskodással, egész egyszerűen közöltem vele ezeket a tényeket, valamint hogy szervezett csalást gyanítok, és ha tárgyhét vasárnap estig nem lesz üres a lakásom, megteszem a rendőrségi feljelentést. Ha a lakótok nem fizet, javaslom, nézzetek ti is kicsit utána, pontosan ki is él az ingatlanotokban. Lehet, hogy lesz meglepetés! (Rendőrségen azt mondták, volt, hogy így derült ki, az adott ember körözés alatt áll, fogták, vitték és megoldódott a gond.) berlo

– Felszereltettem egy előre fizetős villanyórát, melynek vevőkódját gondosan magamnál tartottam és nem adtam ki nekik, így a lakásban egyszer csak elment az áram. A szolgáltató nem kapcsolja ki az áramot, ha azt mondod, hogy ezzel a módszerrel szeretnél megszabadulni a nem fizető bérlődtől, de jogod van előre fizetős mérőórát kérni, és mivel a fizető ügyfél te vagy, megtilthatod, hogy a vevőkódot harmadik félnek kiadják. Soha, semmilyen körülmények között nem szabad a villanyórát a bérlő nevére íratni, mert társasházak esetén az „áramszünet” a cseppet sem elegáns de szinte egyetlen eszköz a tulajdonos kezében arra, hogy megsürgesse a lakás kiürülését.

– A nyilvánosság segítségét kértem. Beszéltem az esetünkről tévében, rádióban, ott, ahol csak lehetett, hogy minél messzebbre eljusson ez a sokakat érintő probléma, bízva abban, hogy esetleg kormányzati szinten is foglalkozni kezdenek azzal, hogy a lakástörvény a bizonyos paktummal, hogy aki birtokon belül van (tehát épp ott lakik) annak teljhatalma van az ingatlan felett és akár ki is zárhatja a tulajdonost a birtokper végéig, fittyet hány a magántulajdonra. A másfél – két éves birtokperrel együtt egy ilyen „buli” a tulajdonosnak több milliójába kerül, hiszen a sajátja mellett el kell tartania egy másik családot is, a törvény pedig hagyja, hogy őt nap, mint nap meglopják. Persze, lehet mondani, hogy a per végén majd megkapja a jogos jussát a tulajdonos, de az esetek többségében – mivel a szélhámosoknak sem bejelentett lakcíme, sem munkahelye, sem ingatlan, sem autó nincs a nevén, – az így megítélt pénz behajthatatlan, soha meg nem térülő kár.

Az elmúlt hetekben, mióta posztolok ebben a témában, rengeteg levelet kaptam áldozatoktól. Bizton állíthatom, hogy életek mennek emiatt tönkre. Családok kerülnek anyagilag a padlóra olyan szinten, hogy soha többé nem tudnak fölállni. HALASZTHATATLAN A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS EBBEN AZ ÜGYBEN!!! Én szerencsés vagyok, mert visszakaptam a lakásomat. Azt a lakásomat, amelynek önrészét a tisztességesen adózott paragrafusfizetésemből teremtettem meg. Azt a lakásomat, ami után vagyonszerzési illetéket fizettem. Azt a lakásomat, amelybe, ha a jelenlegi jogszabályokon múlott volna és nem a kitartó oknyomozásomon, még jó sokáig nem léphettem volna be. Úgy gondolom, ami történt, nagyon tanulságos eset. Alaposan nézzétek meg, kinek adjátok ki a lakásotokat és mindenképpen közjegyzői okiratba foglalt szerződéssel tegyétek! Tegyetek meg jogilag mindent a biztonságotokért, amit csak lehet, különben évekre nagy bajba kerülhettek! ÉS IGENIS, ÍTÉLJETEK ELSŐRE!”

Szurovecz Kitti

 

 

Szurovecz Kitti újságíró, író 

Hagyj üzenetet

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..