PC, a jelenkor rákfenéje

 

Boldogkői Zsolt a magyar tudományos élet kiemelkedő alakja.

Vajon mivel érdekelte ki ezt az elismerő állítást?  Az átlagot meghaladó analitikai és szintetikus képességével? Az előrelátásával? A tudományos szaklapokban való megjelenései gyakoriságával? 

Igen, mindezekkel együttesen. De van más titka is: az aktivitás. Saját honlapja ugyan nincs, de a Facebook profilján szerteágazó témákban jelenít meg bejegyzéseket, cikkei pedig számos magyar médiumban jelennek meg szinte rendszeresen.  Boldogkői Zsolt közszereplő.

A legutóbbi írása a politikai korrektségről  / PC / – immár szokásához híven – egy tabut céloz meg. Ez a magyar kormány és a keresztény (katolikus és református) vallás összefonódása és az abból fakadó, zavaróan nagy elvi és politikai támogatás. Ebből ered a kiemelt probléma: a keresztény egyházak kritizálásának diszkriminálása. (Ilyen vagy van, vagy nincs, de a szerző úgy érzi, van, és ez ellent mond az elvi meggyőződésének.)

Az írás olyan mennyiségű aduval szolgál, hogy nehéz lenne nem kihagyni az elemzését. Helyenként mondatról mondatra kínálja fel a támadáspontokat. Ezért is nem vállalkoztam átfogó elemzésre, csak néhány pontot emelek ki. Kezdjünk is hozzá, de előtte javaslom elolvasni.

 

PC, vagyis a politikai korrektség

 

A PC alapvetően egy haladó eszme, hiszen minden jóérzésű ember segíteni akar az elnyomottakon, a hátrányos helyzetűeken, a megvetetteken és a kigúnyoltakon, legalább azzal, hogy szavakkal a védelmükre kel.

Ez önmagában örvendetes, és mi mást tehetnénk itt, Európában legalábbis, mint hogy egyetértünk vele?

A cikk bemutatja a PC káros oldalát is, így teremtve egyensúlyt a dicséret és a kritika között. Ezzel nem is foglalkozunk, nézzünk inkább néhány problémás részt:

 

Tudományos gondolkodás és vallás

 

A legtöbb jelenlegi és korábban létező vallás szerint valamilyen isten teremtette a Világegyetemet, az életet és az emberi tudatot, aki napi rendszerességgel beavatkozik a dolgok menetébe, különösen, ha fohászkodunk hozzá. A tudományos gondolkodás elveti ezt a szcenáriót

B.Zs szerint a keresztény hit tudományellenes. Aki ilyen állítást tesz, az nagy támadási felületet kínál. Tapasztalatom szerint a keresztény tudósok sokkal nagyobb mértékben ragaszkodnak a tudomány szabályaihoz, mint az evolucionista materialisták. Ez süt pl. Werner Gitt könyveiből.

A magyar szerzők közül kiemelhető Dr Tóth Tibor. A Tudomány, hit, világmagyarázat c. könyvében éppen az evolúcióelmélet és a teremtéstudomány kérdéseit veszi górcső alá, nagyon korrektül, logikusan érvelve, és a tudomány eredményeit messzemenőkig tiszteletben tartva és felhasználva.

 

Iszlám

 

Politikailag nem korrekt az a magatartás sem, amikor más vallásokról (pl. idehaza az iszlám) lenézően nyilatkozunk” 

Ez így van. Nem lenézni kell, hanem tollal és fegyverekkel harcolni ellene, ahogy az oroszok és az amerikaiak  is teszik. Európának is be kellene állnia a csatasorba.

A 2. Világháború idején az USA-ban összegyűjtötték a japán nemzetiségű amerikai állampolgárokat, és a háború végéig táborokban tartották őket fogva. Emberi jogok ide vagy oda – ez ugyanis sértette a szabadságukat, és a méltóságukat is – a biztonság fontosabb szempont. Vajon Európa meg mer majd ilyet tenni a saját védelmünk érdekében, ha szükségessé válik?

 

Vallásüldözés

 

Mivel a vallások a kollektív tudatban mélyen gyökereznek – az anyatejjelPolitikai korrektség, PC szívják magukba az emberek, ezért sokszor a nemzeti identitásuk részeként is érzékelik – nem törölhetők el. Ezt a diktatúrák vezetői is tudják /idővel rájönnek /, ezért csak a vallások visszaszorítására tesznek erőfeszítéseket. Általában kiválasztanak egyet-kettőt, amit engedélyeznek, a többit viszont üldözik.

A politikai rendszerek vezetői nem mindig voltak PC-k a vallások iránt. A történelem egy része erről szól. B. Zs írása viszont nem, és ez hiányérzetet szül. Miért csak a vallás politikai preferálásáról esik szó, holott alig 30 évvel ezelőtt még a vallások a fennmaradásukért küzdöttek egy diktatúrában? Ezt illene legalább említeni.

 

Társadalmi szerepek

 

és jobban lelkesednek a nők hagyományos társadalmi szerepét illetően is

A nők hagyományos társadalmi szerepéért Magyarországon a nők lelkesednek legjobban. Itt vidéken a család az első. A “bűnös város”-ban lehet, hogy másképp van, de azon kívül nem.

 

Hallgatás

 

A vallással kapcsolatban a kívánatos PC magatartás nem elsősorban egyfajta udvarias szóhasználat, hanem a hallgatás.

Saját tapasztalat: amikor nemrég kritizáltam a (helyi) katolikus egyházat a bálványimádás miatt, a római pap kikelve magából felszólított, hogy ne szóljunk egymás dolgába. Mivel nem szeretek háborúskodni, meg értelme se lenne, felhagytam a tevékenységgel, legalábbis egyelőre és nyilvánosan.

 

Racionalitás

 

A vallásnak egy további különlegessége a PC más területeihez képest, hogy határozott állításokat fogalmaz meg a világ eredetét és működését illetően. Ráadásul, bizonyos kérdésekben a racionális helyett a hitalapú gondolkodást preferálja

Az Isten által adott és fenntartott, nekünk kinyilatkoztatott szellemi törvények és a világról adott információk figyelembe vétele a legracionálisabb gondolkodásmód. Ami ezzel ellenkezik, az el fog múlni. Bizonytalan információkhoz és elméletekhez ragaszkodni a biztosakkal szemben racionális dolog?

 

A tudomány vallás

 

A legtöbb jelenlegi és korábban létező vallás szerint valamilyen isten teremtette a Világegyetemet, az életet és az emberi tudatot, aki napi rendszerességgel beavatkozik a dolgok menetébe, különösen, ha fohászkodunk hozzá. A tudományos gondolkodás elveti ezt a szcenáriót…

Elveti? Milyen alapon? Csak mert nem fér bele a tudós urak világképébe? Akik a tudományra hivatkozva okosabbnak tartják magukat az emberiség túlnyomó többségénél?

Vajon lehetséges-e tudományos vizsgálatokkal kizárni az Isteni beavatkozást? Ha igen, miért nem végeznek ilyen kísérleteket? Egyszer s mindenkorra eldönthetnék a kérdést, és megszűnne “a népek ópiuma”. Vagy félnek a kudarctól?

A folytatás nem kevésbé tanulságos: „(A tudományos gondolkodás elveti ezt a szcenáriót), s igen burkoltan a vallást téveszmének nevezi, rendszerint nem a saját nevében, hanem gyáván, az ateizmus leple alá rejtőzve. Valójában az egyes vallások is téveszmének tartják az összes többi vallást, a tudomány ehhez a nagy számhoz csupán egyet hozzáad.

Ez azt implikálja, hogy a “tudomány” egy a vallások közül.

Természetesen, ez nem az egyetlen logokai minta, amit ez esetben alkalmazni lehet. Az implikál szó nem egyértelmű, biztos logikai kapcsolatot jelent, csak egy lehetségeset. Egy tulajdonságban való egyezés nem bizonyítja két elem azonos minőségét. Attól, hogy egy állatnak ugyanúgy szárnyai vannak, mint a gólyának, nem biztos, hogy az gólya, de még az sem, hogy madár. Az azonosság igazolásához meg kell vizsgálni a minimálisan szükséges számú tulajdonságot.

A fenti közetkezteés logikája: ha egy halmaz elemei azonos módon viselkednek, és beteszünk egy újat, ami részben másként viselkedik, akkor a halmaz részhalmazokra oszlik. Az új elem más természetű, mint a  többi. Viszont ha egy új elem azonos módon viselkedik, mint a többi (a figyelembe vett véges számú és szelektált tulajdonságok alapján, ami esetünkben a többi elem hamisnak tartása), akkor a vizsgált véges számú kiemelt tulajdonság nem különbözteti meg a halmaz többi elemétől. Így arra a következtetésre juthatunk, hogy az új elem természete azonos a többiével (nem jöttek létre részhalmazok).

Ez az elv érvényesül a véradáskor is: bár 29 féle vércsoportot ismerünk, csak kettőt veszünk figyelembe (AB0 és RH), vagyis a vér összes többi vércsoporttulajdonságát figyelmen kívül hagyjuk. Az azonos fő vércsoportú vérszövetek azonos módon viselkednek, akkor is, ha egyéb vércsoportok nem  egyeznek.

 

Bizonyítottság

 

márpedig a különféle szentírásokban foglalt történések nem tekinthetőek bizonyítottaknak

Az, hogy a zsidóság tízezreinek megvan a családfája Ábrahámig, nem bizonyíték…

JeruzsálemHa ez nem az, akkor az sem lenne az, ha Isten kinyitná az eget, és bekukkantana a résen.

 

Másfelől, meglepően nagy számú, és fajsúlyos lelet mutaja a Szentírás történeteinek valóságát. A történettudomány a Biblia nélkül is fel tudja vázolni Izráel és a környező népek történetét. Álljon itt néhány: papirusztekercs Juda királyságából, leletek Jeruzsálemnek Jeremiás könyvében megjövendölt pusztulásáról, de hasonlók százszámra találhatók, egyszerű guglizással is. Az utóbbi évek szenzációja volt Jakab, a korai Jeruzsálemi gyülekezet pásztora, Jézus féltestvére koporsójának megtalálása.

Egyszóval, kinyilatkoztatás előtt (helyett) nem lenne bölcstelen dolog tájékozódni. De akármennyi ezekhez hasonló leletet felsorolhatuk, azok csak olyanok számára jelentenek értéket, akik a történettudományt tudománynak tartják – a leleteket pedig bizonyító erejűnek. 

 

Evolúció és tudomány

 

Továbbá, az evolúció ma már az egyik legerősebb tudományos princípium, ennek tagadása vagy átértelmezett felfogása (isteni általi irányítás) alapvető tévedés

Zsolt evolúción a “biológiai evolúciót” érti, amivel az élőlények eredete nem magyarázható. A Fajok eredete nem szól az élőlények eredetéről.

Lássuk a folytatást:

Az isteni beavatkozás a világ működésébe és az egyén életébe szintén igazolatlan feltételezés

Mármint ki számára? Az ateista tudósoknak lehet. A halálos betegségből hit által meggyógyult emberek nem kételkednek (ezért is gyógyulnak meg).

Mint fentebb említettem, az ilyesféle feltételezéseket kísérletekkel illene alátámasztani. Anélkül csak egy ex catedra kinyilatkoztatás, egy állítás alaptételként való használata, inden alap nélkül. Csak nem ez a tudomány?

Sokan, az egyértelmű állásfoglalás helyett az agnoszticizmus álláspontjára helyezkednek, azt állítván, hogy sem a létezést, sem a nemlétezést nem tudjuk bizonyítani.

Valóban, ez kicsit jobb, mint a tagadás. Nyitva hagyni a lehetőséget, hátha Isten beköszön valamikor.

A helyzet azonban az, hogy korántsem egyenrangú állításokról van szó, hiszen a létezést kell igazolni nem pedig a nemlétezést.

Ez téves feltételezés. Isten létezését nem kell igazolni, bármennyire is irritáló ez a materialistáknak. A bizonyítási kényszer a materialista tudomány eleme. (Isten van, ezt mindenki tudja, aki számít.)

A kísérletes módszer az ő megnyugtatásukat szolgálná – ha hajlandóak lennének felvállalni. De mivel kísérletezéssel csak Isten létezését lehetne bizonyítani, a nemlétezését  nem, a tudományos vizsgálat kockázatos számukra. Még kiderülne, hogy van Isten, és be kellene ismerni a tévedésüket. (Sajnos vagy szerencsére, ez csak elméleti fejtegetés. Istent nem lehet semmilyen technikai eszközzel érzékelni, ha Ő nem akarja. Mégiscsak az agnosztikusok vannak jobb helyzetben.)

Sokak szerint a tudomány csupán egy módszertan, melynek hatásköre nem terjed ki a transzcendentális világra. Ez tévedés, a tudomány mindennel foglalkozik...

 

Ez az elképzelés a tudományos világ általános hozzáállásának sűrítménye.  

Az az illúzió, amit az ismeretek halmozódása a beképzelt emberek elméjében törvényszerűen létre hoz.

 

Ezzel nincs mit vitázni, elég ennyi: érdemes lenne nagyobb szerénységet tanúsítaniuk.

(a tudomány) nem csupán egy módszertan, hanem koherens tézisek rendszere is egyben.

– amiket nem alkalmaznak a legfontosabb kérdésekben. Ha alkalmaznák, akkor nem állítanák olyan nagy mellénnyel az ősrobbanás elméletét.

 

Keresztény Európa

 

A bekezdésben írtak kiváló meglátások. Annyiban módosítanám, hogy kereszténynek (= Χριστιανός (Khrisztianosz) – Krisztus követője, Krisztushoz tartozó – így szerepel a Bibliában, nem a keresztről kapta a megnevezését) lenni nem lehet örökletesen. Jézus követőjévé csak válni lehet, egy tudatos döntéssel, a szükséges információk megismerését követően. Ez a Biblia üzenetének egyik sarokpontja: “Akkortól kezdte el Jézus hirdetni: – Térjetek meg, mert közel van már a mennyek királysága!” Máté 4:17


Aki ennek a döntésnek a meghozása és az Istennel való szóbeli szövetségkötés nélkül kereszténynek véli magát vagy másokat, az téved. A „keresztények” túlnyomó többsége abban e tévhitben él, hogy ő keresztény, miközben a valóságban nem az.

 

Sunnyogó ateizmus

 

A cikk itt elmarasztalja a tudományos élet szereplőit, amiért nem mernek nyíltan ellent mondani a vallások állításainak abban az esetben, amikor azok (szerintük) szemben állnak a tudomány állításaival. Ez megint arra a nagyképű  feltételezésre épül, miszerint a valóság megismerésének egyedüli letéteményese a “tudomány”. Vagy mondjuk úgy: Tudományisten. A feltételezés hamis, de ennek kifejtése nem fér bele ebbe az írásba.

 

Végül B.Zs. a véleményekkel kapcsolatban kifejti azt, amit Pál apostol nagyjából két évezreddel ezelőtt már – bár tömörebben – megfogalmazott:

Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel úgy, mintha nem kaptad volna?” 1Kor 4:7

Lám, bölcs Salamonnak is igaza volt: nincs új a  nap alatt.

 

Végszó

 

Az éles kritika ellenére, az írásnak vannak erényei. Ahogy megszokhattuk, logikus, belátással bíró írás. Világos a helyzetelemzés, egyértelműek a kritikák. Amire rámutat, az az állam túl közeli kapcsolata az egyházzal. A kettő különválasztása a felvilágosodás és a liberális elvek nagy vívmánya. Ezt ma Mo-n már alig érvényesül, amire a cikk felhívja a figyelmet. A szabadságunk megvédése fontos – de hogy kinek mennyire, azt az mutatja meg, ki hajlandó tenni érte. A sopánkodás nem segít, csak az emberek figyelmének felhívása (mint az itt értékelt cikk is) , és egyéb politikai tettek.

Az iszlám fenyegetés és a migráció árnyékában örvendetesnek tartom a kormány kiállását a keresztény értékrend és a keresztény egyházak mellett, de ennek nem szabad azt jelentenie, hogy az egyházak vitán, erkölcsön vagy jogon felül állnak. Mert akkor már nem is keresztények (persze sok keresztény csak névleg az anélkül is, de ez más téma).

Tapasztalatom szerint jelenleg a szólásszabadság érvényesül, legfeljebb csoportnyomást gerjeszt – de az bármilyen kritika megfogalmazása esetén várható. Politikailag, jogilag viszont a szólásszabadság nincs korlátozva. Máskülönben a kritikai cikkel a szerző a szabadságát vagy a testi épségét veszélyeztetné. Figyeljük hát, megjelenik-e a fekete autó B.Zs. háza előtt a következő hetekben.

 

Értesítést kérek
650
Rendezés:   Legújabb | Legrégebbi | Legnépszerűbb
Vendég
tamási béla
de. isten létetézését kéne bizonyítani. értelmes ember csak úgy nem hisz valamiben, mert a rokonai vagy több millió ember hisz benne. „Az Isten által adott és fenntartott, nekünk kinyilatkoztatott szellemi… Nézz meg többet »
wpDiscuz