Suta utas a (va)sutban

 

Utazik a vonaton. Nyár, tűző napsütés. motorvonat

Új típusú szerelvény, most vezetik be. 

Utas számára jó érzés újban ülni.

Olyan, mint egy troli – nincsenek kocsik, csak egyetlen irtó hosszú cső.

A színek kellemesek, az elrendezés praktikus. Az ülések keményebben a megszokottnál. Kevésbé sérülékenyek is, ez talán elfogadható kompromisszum. (Bár a fapadoshoz azért nem kellene visszatérni.)

Egyetlen zavaró hiba van – de az nagyon.

Szemébe tűz a nap.

Hiába ül át a másik ülésre, ott is.

Függöny, zsalu, reluxa nix. Nyoma se. Jele sem annak, hogy volt valaha, vagy egykor majd lesz.

Szenvedés, majd 3 órán át.

A hagyományos kocsikban van függöny, amit igény szerint húzgálhat. A modern vagonban nincs. Fejlődik a világ…

Leszállás, irány az iroda. Elpanaszkodja magam. Néni együtt érez, de informál, hogy csak az ér valamit, amit írásba adnak. Természetesen. Ez most mindennél fontosabb. Elvégre, maga és a többi utas érdekében tehet valamit. Segíthet elérni, hogy az utazás ne szenvedés legyen, mert nem szükséges annak lennie. Leadja a litániát, cserébe kap egy átvételi elismervényt.

Utas Bizakodik. Nyilván megvizsgálják a panaszát, és a józan észre hallgatva, tenni fognak valamit. Valami pozitívat.

Az e-mailben kapott automatikus válasz bizalomkeltő:

 

Hagyj üzenetet

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Az oldalon működik a Google Analytics

Kérlek, jelezd, ha elfogadod, hogy a Google Analytics anonim adatokat őriz meg a látogatásodról. Ezt el is utasíthatod: az esetben a látogatásodról semmilyen adat nem kerül a Google Analytics-hez